Az első hiteles említés a településről az Anjouk korában porában
keletkezett, a XIV. sz. elején Recsky Demeter volt a tulajdonosa. A
település nevét 1329-ben Rexy alakban rögzítették. A község neve
1478-ban Rekch névalakban szerepel. Az 1554-es években 4 portát
számoltak, de a török dúlások után is a Recsky család maradt a birtokos,
habár a kuruc és a császári seregek rablásai miatt nagyon
elnéptelenedett. 1700-ban Almásy János a hűtlenség bűntette miatt kapott
elkobzott recski Békény-javak egy részére királyi adományt szerzett,
1701-ben pedig Vay Ádám egyes Recsky-családtagok birtokát vásárolta meg.
Ennek következtében még az 1720-as években is csak 13 jobbágy család
lakott ezen a területen. A terület birtokosai az Orczay, Recsky,
Kubinyi, Liptay, Boronkai, Tahy család voltak, akik helyére a
későbbiekben Károlyiak és Barkóczyak kerültek. 1771-ben a Recsky, Balogh
és a vele rokon Tihanyi, meg a Békény családok
kezén volt a falu birtokjoga. A XIX. század közepén a Fehér, és a
Bayjusst öröklő Ternyai Eszter és férje Repeczky Ferenc birtokában volt a
falu kétharmada, a többi birtokjog kisnemesek kezén darabolódott szét. A
lakosság száma bevándorlásokkal növekedett, főleg az Ércbánya művelése
miatt. Sok volt a nem magyar anyanyelvű személy is.
1696-ban már temploma van, a mai templom 1891-ben épült.
A
középkori Római Katolikus Tempom (melyet Szt. György tiszteletére
szenteltek) tornya még a XIX. század végén is épségben fennállott. Ekkor
Kis István pesti építész egy új templom építésére tett javaslatot. A
mai templom az ő tervei alapján 1891-ben épült meg.
Felszerelései
közül legjelentősebb az „Úrmutató", mely aranyozott réz, elsőrangú
kivitelű remekmű. Az egri ötvösművészet egyik kiváló darabja 1750 körül
készült.
1887-ben Recsk a Kisterenye-Kál-Kápolna vasútvonalon vasútállomást kapott.
Az
akkori életviszonyok miatt már 1903-ban megkezdődött az első
kivándorlás Amerikába, mely csaknem minden családot érintett. Egy
1912-ben Clevelandban megjelent magyar nyelvű lap 873 recski lakos
kivándorlását említi. Az I. világháború tovább tizedelte a lakosságot.
Több mint 160 ember esett hadifogságba, és legalább ennyi esett el a
háborúban. Sok családnál a gyász és a nélkülözés évei következtek. Ma
emlékmű őrzi a háború halottainak emlékét.
A
recski és mátraderecskei település egy községet jelentett ezekben az
időkben. 1921-ben került sor a két község különválasztására. Egyházi
vonalon csak 1932-ben válik ketté a két község.
1929-33-ban elkezdődött a gazdasági válság és ezzel megindult a második kivándorlási időszak Amerikába.
Az
itthon maradtak továbbra is kénytelenek voltak az uradalmat szolgálni,
Báró Barkóczy földbirtokost, Kostka Ágoston csendőrezredest, Jámbor
Vilmos, Holló b. József, Kápolnai Gábor jegyző és a Vécsi család
birtokait. Sokan cselédeskedtek István Béla birtokain is. A község
életét Gál bakos János bíró, Bartha József főjegyző, Szabó István
törvénybíró irányították.
1948-ban
a bánya létszámának visszafejlesztésével ismét sok recski vált
munkanélkülivé. A megoldás, melyet a DIMAVAG vezetése tett lehetővé, a
létszámnak Diósgyőrbe való áthelyezése volt. Szomorú volt látni, ahogyan
a falu lakossága hétről hétre minden szombat este kivonult az állomásra
hazavárni a családfenntartókat.
Recsknek
1950-től lett önálló Tanácsa. Kezdetben a pétervásárai, 1966-tól az
egri járáshoz csatolták. 1984. január 1-től Eger városkörnyéki községe
lett.
1990-től
önkormányzat vette át a falu irányítását. Az elmúlt évek tervszerű
munkájának eredményeként kiépült a község teljes infrastruktúrája.
Kiépült a település vezetékes földgáz ellátása, szennyvízhálózata, a
település bekapcsolódott az országos és nemzetközi távhívásba.
Úthálózata mintegy 90 %-a szilárd burkolattal rendelkezik.
A
munkaképes lakosság foglalkoztatását a korábbi évtizedekben az
ércbánya, a kőbánya és a környező települések üzemei biztosították. Az
időközben bekövetkező változások kapcsán (parádsasvári üveggyár bezárás,
ércbánya tartós szüneteltetés) igen sok dolgozónak kellett munkahelyét
elhagynia. Ma a gazdasági szférában több Rt, Kft, és több mint száz
vállalkozás alkotja.
Recsk mára fejlődésnek indult, lakossága 2011 január 1-i statisztikai adat szerint 2927 fő.