Vakok és Gyengénlátók számára


Hirdetőtábla

Képgaléria
Testvértelepülési kapcsolat
Csíkszentdomokos
2016. Március 15.
Ünnepi műsor

További képek >









Településtörténet


Az első hiteles említés a településről az Anjouk korában porában keletkezett, a XIV. sz. elején Recsky Demeter volt a tulajdonosa. A település nevét 1329-ben Rexy alakban rögzítették. A község neve 1478-ban Rekch névalakban szerepel. Az 1554-es években 4 portát számoltak, de a török dúlások után is a Recsky család maradt a birtokos, habár a kuruc és a császári seregek rablásai miatt nagyon elnéptelenedett. 1700-ban Almásy János a hűtlenség bűntette miatt kapott elkobzott recski Békény-javak egy részére királyi adományt szerzett, 1701-ben pedig Vay Ádám egyes Recsky-családtagok birtokát vásárolta meg. Ennek következtében még az 1720-as években is csak 13 jobbágy család lakott ezen a területen. A terület birtokosai az Orczay, Recsky, Kubinyi, Liptay, Boronkai, Tahy család voltak, akik helyére a későbbiekben Károlyiak és Barkóczyak kerültek. 1771-ben a Recsky, Balogh és a vele rokon Tihanyi, meg a Békény családok kezén volt a falu birtokjoga. A XIX. század közepén a Fehér, és a Bayjusst öröklő Ternyai Eszter és férje Repeczky Ferenc birtokában volt a falu kétharmada, a többi birtokjog kisnemesek kezén darabolódott szét. A lakosság száma bevándorlásokkal növekedett, főleg az Ércbánya művelése miatt. Sok volt a nem magyar anyanyelvű személy is.

1696-ban már temploma van, a mai templom 1891-ben épült.
A középkori Római Katolikus Tempom (melyet Szt. György tiszteletére szenteltek) tornya még a XIX. század végén is épségben fennállott. Ekkor Kis István pesti építész egy új templom építésére tett javaslatot. A mai templom az ő tervei alapján 1891-ben épült meg.
Felszerelései közül legjelentősebb az „Úrmutató", mely aranyozott réz, elsőrangú kivitelű remekmű. Az egri ötvösművészet egyik kiváló darabja 1750 körül készült.

1887-ben Recsk a Kisterenye-Kál-Kápolna vasútvonalon vasútállomást kapott.

Az akkori életviszonyok miatt már 1903-ban megkezdődött az első kivándorlás Amerikába, mely csaknem minden családot érintett. Egy 1912-ben Clevelandban megjelent magyar nyelvű lap 873 recski lakos kivándorlását említi. Az I. világháború tovább tizedelte a lakosságot. Több mint 160 ember esett hadifogságba, és legalább ennyi esett el a háborúban. Sok családnál a gyász és a nélkülözés évei következtek. Ma emlékmű őrzi a háború halottainak emlékét.

A recski és mátraderecskei település egy községet jelentett ezekben az időkben. 1921-ben került sor a két község különválasztására. Egyházi vonalon csak 1932-ben válik ketté a két község.

1929-33-ban elkezdődött a gazdasági válság és ezzel megindult a második kivándorlási időszak Amerikába.

Az itthon  maradtak továbbra is kénytelenek voltak az uradalmat szolgálni, Báró Barkóczy földbirtokost, Kostka Ágoston csendőrezredest, Jámbor Vilmos, Holló b. József, Kápolnai Gábor jegyző és a Vécsi család birtokait. Sokan cselédeskedtek István Béla birtokain is. A község életét Gál bakos János bíró, Bartha József főjegyző, Szabó István törvénybíró irányították.

1948-ban a bánya létszámának visszafejlesztésével ismét sok recski vált munkanélkülivé. A megoldás, melyet a DIMAVAG vezetése tett lehetővé, a létszámnak Diósgyőrbe való áthelyezése volt. Szomorú volt látni, ahogyan a falu lakossága hétről hétre minden szombat este kivonult az állomásra hazavárni a családfenntartókat.

Recsknek 1950-től lett önálló Tanácsa. Kezdetben a pétervásárai, 1966-tól az egri járáshoz csatolták. 1984. január 1-től Eger városkörnyéki községe lett.

1990-től önkormányzat vette át a falu irányítását. Az elmúlt évek tervszerű munkájának eredményeként kiépült a község teljes infrastruktúrája. Kiépült a település vezetékes földgáz ellátása, szennyvízhálózata, a település bekapcsolódott az országos és nemzetközi távhívásba. Úthálózata mintegy 90 %-a szilárd burkolattal rendelkezik.

A munkaképes lakosság foglalkoztatását a korábbi évtizedekben az ércbánya, a kőbánya és a környező települések üzemei biztosították. Az időközben bekövetkező változások kapcsán (parádsasvári üveggyár bezárás, ércbánya tartós szüneteltetés) igen sok dolgozónak kellett munkahelyét elhagynia. Ma a gazdasági szférában több Rt, Kft, és több mint száz vállalkozás alkotja.

Recsk mára fejlődésnek indult, lakossága 2011 január 1-i statisztikai adat szerint 2927 fő.