A Kárpátok legbelső íve az Északi-középhegység, melynek nyugat felőli harmadik tagja a vulkanikus eredetű Mátra. A hegység keleti része a Kis-Mátra, melynek északi lábánál helyezkedik el a Heves megyei 3101 lélekszámú község, Recsk. A hegység nagy kiterjedésű, igen figyelemre méltó képződmény. A földtörténeti ókor és középkor idejében, helyén a Variszkuszi- őshegység kis része emelkedik, amely a középkorban elsüllyedt és tenger öntötte el. A Darnó- hegy és környéke kivételével, mert ez a terület belső vulkáni tevékenység folytán újra felszínre került. A rövid szárazföldi időszakot a tenger újabb előnyomulása követte. A tenger elkeskenyedésével egyidőben újabb vulkáni tevékenység indult meg (ezt igazolja a Recsk- Szajla környéki riolittufa). A miocén első szakaszában a Mátra körüli tenger visszahúzodott és nagy területek váltak szárazzá. A következő időszakban újra vulkáni tevékenység kezdődött. Ekkor alakult ki a Mátra mai vonala. A Parádi - Recski medencének domborzati viszonyai miatt sajátos mikroklímája alakult ki. Az éves középhőmérséklet -10^°C az éves csapadékmennyiség átlag 650 - 750 mm, aminek nagy része a téli időszakban esik. A fagyos napok száma 92, míg a nyáriaké 28.

A Parádi - Recski medence patakjainak vizét a Parádon eredő Tarna-patak gyűjti össze, mely a Zagyva vízgyűjtő rendszeréhez tartozik.

A terület kb. 96%-át borítják agyagbemosódásos barna erdőtalajok, melyek harmadkori és idősebb üledékeken képződtek. Mechanikai összetételük agyagos vályog, illetve vályog, amelyek következtében közepes vagy gyenge vízvezető és jó víztartó képesség jellemzi vízgazdálkodásukat.

Recsk közvetlen földrajzi környezete, a Mátra hazánk egyik legismertebb és legkedveltebb üdülőterülete. Olyan tényezők működnek ebben közre, mint a tölgyes erdőkkel, bükkösökkel és fenyvesekkel ékesített csúcsok és völgyek táji szépsége, sportra alkalmassága télen és nyáron egyaránt, vagy üdülőtelepei, melyek jó levegőt, háborítatlan csendet kínálnak.